Bűnösnek találta és öt év hat hónap börtönre ítélte kedden első fokon a Fővárosi Törvényszék Biszku Bélát. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy az egykori kommunista vezető felbujtóként háborús bűnöket követett el az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, hiszen közvetve az ő utasítására dördült el a salgótarjáni sortűz. A 92 éves Biszku szabadlábon várhatja a másodfokú eljárást.
Életfogytig tartó fegyházbüntetést kért az ügyész kedden Biszku Béla egykori kommunista vezetőre, akit háborús bűnökkel vádolnak az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt. Az ügyész vádbeszédében arról beszélt: a pártállamban semmi nem történhetett a legfőbb vezetés tudta és beleegyezése nélkül, Biszku pedig több jegyzőkönyv tanúsága szerint is a határozott fellépésre ösztökélte a karhatalmat. A védelem politikailag motivált eljárásról beszél.
Három akadémiai kutatót vertek meg 1957-ben a részeg karhatalmisták Martonvásáron, ez akkor már az MSZMP-ben sem tetszett mindenkinek, de Biszku Béla belügyminiszterként nem intézkedett a tettesek felelősségre vonása érdekében, mint ahogyan a salgótarjáni halálos sortűz esetében sem – olvasták fel a Biszku elleni per keddi tárgyalásán.
Több mint 20 országban tartanak megemlékezéseket az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából - tájékoztatta a Balassi Intézet csütörtökön az MTI-t.
1956. október 23-a a szabadság napja, Európa 20. századi történelmének egyik legfelemelőbb ünnepe, november 4-e pedig a szégyen, a gyász az árulás napja - mondta ünnepi beszédében Varga Mihály tárca nélküli miniszter az óbudai Kiscelli Múzeumnál tartott koszorúzást megelőzően, vasárnap.
Átadták vasárnapOrbán Viktor jelenlétében Nagy Imre unokájának és a Nagy Imre Alapítványnak a kivégzett miniszterelnök egykori bőröndjét, mely nemrég került elő Bosznia-Hercegovinából - közölte a Miniszterelnökség. A bőrönd az MTA Nagy Imre Emlékház gyűjteményében kap helyet.
Biszku Béla azt állítja, hogy 1956-ban semmiféle kapcsolata nem volt a karhatalommal, "se közvetve, se közvetlenül". Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának egykori tagja a HírTV-nek kedden, rózsadombi lakásában adott interjút.
A mai napig rosszul alszom, ha arra gondolok, ami az 56-os mártírokkal történt, meg hogy azóta is évente kétszer hivatkozni kell rájuk.
1989. június 16-a katartikus pillanat, lélektani fordulópont volt, de a társadalmi katarzis elmaradt, a nemzeti gyászmunka nemigen érintette meg a társadalmat – állítja interjúnkban Rainer M. János történész. Az 1956-os Intézet főigazgatója szerint más-más okból, de sem az állampárt, sem az ellenzék nem akart politikai demonstrációt Nagy Imréék újratemetéséből.
Megvonták egy közismert magyar nyugdíjas nyugdíjpótlékát, akinek ezt követően sokan a védelmére keltek, mondván, jelentős reformer volt. Csakhogy ez semmit nem változtat azon a tényen, hogy a kádári megtorló párt irányító testületének tagjaként megszavazta Nagy Imre kivégzését.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira emlékeznek hétfőn Budapesten, a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 57. évfordulóján.
Nagy Imre miniszterelnöktől kérték, hogy engedje ki a csapatot az olimpiára, aki ezt meg is tette, és még két autóbuszt is adott, hogy Prágába ki tudjanak utazni, ahonnan repülővel indultak tovább Ausztráliába - így emlékezett vissza Gyarmati Dezső. Elmondása szerint november 4-én a repülőgépen tudták meg a pilótától, hogy a szovjet csapatok megtámadták Magyarországot.
1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap Budapesten, a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján.
Az MSZP szerint november 4-e mának szóló üzenete, hogy bár ideig-óráig győztesnek érezheti magát egy hatalom, a magyarok szabadság és demokrácia iránti vágyát végérvényesen elfojtani nem lehet.
1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe! - szólított fel Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os halálraítélt vasárnap Hódmezővásárhelyen.
Megemlékezést már senki nem szervez a tiszteletére, sőt szellemi hagyatéka is lassan az enyészeté lesz. A Krassó vezette Magyar Október Párt munkájában tinédzserként részt vevő kollégánk, Bogád Zoltán írása a romantikus remetéről.
A Jobbik panasszal él az 1956-os forradalmár Mansfeld Péterre halálos ítéletet kérő ügyész, Mátsik György elleni feljelentés elutasítása ellen.
A Jobbik Mansfeld Lászlóval - az 1956-ot követő megtorlásokban kivégzett Mansfeld Péter testvérével - és a Magyar Politikai Foglyok Szövetségével (POFOSZ) közösen kedden feljelentette Mátsik György volt ügyészt, aki a halálbüntetés kiszabását kérte Mansfeld Péterre - jelentette be Szilágyi György országgyűlési képviselő a Legfőbb Ügyészség előtt.
Virtuális ’56 néven érhető el egy kiterjesztett valóság (AR) adatbázis, amely – okostelefont használva – megmutatja...
